Nem tudom, mikor s hogyan kerültem az ágyamba. Az utolsó emlékem az, hogy az anyámmal folytatott beszélgetés után Andy vállán sírtam. Aztán minden elsötétült, elaludtam. Az ágyamban keltem fel arra, hogy valakik az előszobában veszekednek. Kómásan kikászálódtam az ágyból és úgy, ahogy voltam elindultam lefelé. Meg kellett kapaszkodnom a korlátban, hogy ne essek le a lépcsőn. Mikor leértem meglepődtem azon, hogy Jane kivételével mindenki ott van. Rákérdeztem, mi történt. Elmondták, hogy Jane megint elszökött. Hogy hova ment? Ő maga se tudja... Aztán hirtelen léptek dobogását hallottuk az ajtón túlról, majd egy tompa, de hatalmas tüsszentést. Andy nyitott ajtót, én meg a háta mögé álltam.
- Miért vagy ennyire átázva? - néztem barátnőmre hatalmas, csodálkozó szemekkel.
- A tengerpartnál vol... - kezdte Jane, de egy hatalmas tüsszentés félbeszakította a mondatát.
- Mér voltál ott? - nézett rá értetlenül Ashley - Úsztál?
- Ja! - vágta rá fekete hajú barátnőm, - Mondhatjuk így is...
És egy újabb hatalmas tüsszentés.
- Gyere már be! - parancsolt rá Andy.
Bejött, vagyis inkább befolyt, vagy nem tudom... teljesen el volt ázva, csak úgy csöpögött belőle a tengervíz.
- Menj, öltözz át! - parancsolt rá a bátyja. Épp indult volna fel a lépcsőn, mikor én, Andy és Ash egyszerre jó szorosan megöleltük. Nem érdekelt minket, hogy facsarni lehet a ruhájából és a hajából a vizet, és mi is megfázhatunk. Csak örültünk annak, hogy hazajött. (haza? mintha mindig is itt éltem volna, bizarr) Mikor kijelentette, hogy nem kap levegőt, Andyvel azonnal elengedtük, de a bátyám nem. A testvérem súgott neki valamit, amire majdnem elmosolyodott, de pont akkor tüsszentett egy hatalmasat.
- Azonnal öltözz át mert még komolyabb bajod lesz! - parancsoltunk rá Andyvel teljesen egyszerre. Felment, átöltözött, de későn... torokgyulladást kapott. Hogy lehetett ennyire hülye?! Miért pont a tengerpartra ment? Jane akkora egy hülye vagy!!! Kimondhatatlanul haragudtam rá, amiért mit sem törődve a saját egészségi állapotával leült dagály közepén a vizes homokba. Aggódtam érte. Épp a szobámban ültem és azon agyaltam, hogy mi is történhetett igazából, amikor bevillant, hogy a legegyszerűbb az lenne, ha megkérdezném. Fel is álltam, ki a szobámból, majd kopogás nélkül benyitottam Jane-hez. Amit láttam attól fülig vörösödtem: Ashley megcsókolta Janet!
- Oh bocsi! - mondtam, fülig érő vigyorral. - Nem tudtam hogy Jane most el van foglalva!
Majd sarkon fordultam és elrohantam.
- Ajtó! - kiabált utánam röhögve Ash.
- Jaj, bocsi! - rohantam vissza és bevágtam az ajtót. Nem tudtam, mit kezdeni magammal. Lementem a nappaliba, ahol a fiúk ültek.
- Hogy van? - nézett rám Jinxx, mikor leértem.
- Hát.... - kezdtem, nem tudtam, hogy elmondjam-e, mit láttam. Úgy döntöttem, nem fogom, nem rám tartozik. - Szerintem ahhoz képest jól, de az biztos, hogy én is kiíratom magam az orvossal. Nincs kedvem suliba menni. - vágtam le magam Andy és Jinxx közé a kanapéra.
- Elvigyelek? - nézett rám az énekes srác, mire bólintottam. Felmentem a szobámba és normálisan felöltöztem. Éjszaka alig aludtam, inkább csak Andyvel beszélgettünk. Felvettem egy egyszerű fekete pólót, a karkötőimet, két nyakláncot és most a hat fülbevalóm helyett összesen csak három volt a fülemben. Ezen kívül egy sima farmert és egy fekete farmerdzsekit vettem fel. A bakancsom az előszobában volt.
- Mehetünk? - nyitott be a fiú a szobámba.
- Persze, csak még megfésülködöm. - mondtam, miközben a hajkefével cibáltam a loboncomat. Andy odaállt mögém, kivette a kefét a kezemből és kifésülte derékig érő hajamat. - Köszönöm. - néztem rá, és adtam egy puszit az arcára, majd odaléptem az asztalhoz, kinyitottam az egyik fiókot, amiben volt pár dobozka. Kivettem az egyiket, kinyitottam és rövid kutakodás után megtaláltam, amiket kerestem: egy vörös, műrózsás csat, és két fekete hajgumi. Előre hajoltam és fent összegumiztam a hajamat, majd a copfot befontam. A csatot Andy kivette a kezemből és betűzte a hajamba. Majd kézen fogva kisétáltunk a szobámból, le a lépcsőn, át a nappalin, be a kocsiba. Már tudtam, mit fogok mondani az orvosnak: tegnap fájt a fejem és hőemelkedésem volt, mára belázasodtam. Tuti, hogy engem is kiír egy hétre. Egész úton beszélgettünk, és amikor épp nem kellett váltania, Andy megfogta a kezem. Olyan jól esett a közelsége. Megérkeztünk, sorra kerültem, bementem és elpanaszoltam magam. Az orvos kiírt egy hétre.
- Kis lógósom. - mondta Andy, mikor beszálltunk a kocsiba és adott egy puszit a homlokomra. Hazamentünk. Haza... olyan fura ezt mondai arra a házra, ahová még csak két napja költöztem be, de máris az otthonomként tekintek rá.
*Andy*
Jinxxel, Jake-kel és CC-vel a nappaliban beszélgettünk, mikor Rin lerohant a lépcsőn. El volt pirulva, de nem is kicsit. Hogy mit láthatott? Van egy-két tippem, szerintem tudom, hogy Ash hogyan adta be húgomnak a gyógyszert.
- Hogy van? - tette fel neki Jinxx a kérdést. Nem tudtam eldönteni, vajon tényleg érdekelte-e őt a húgom hogyléte, vagy csak udvariasságból kérdezte. Igen, Jinxx barátom meglehetősen udvarias tud lenni, ha összeszedi magát.
- Hát.... - úgy tűnt tétovázik. Csak nem rajtakapta a testvérét a húgommal? - Szerintem ahhoz képest jól, de az biztos, hogy én is kiíratom magam az orvossal. Nincs kedvem suliba menni. - vágta le magát közém és Jinxx közé a kanapéra. De ha azt akarja, elviszem orvoshoz, bár tanulnia kéne. De ha ezt akarja.
- Elvigyelek? - néztem rá kérdőn. Ő bólintott, majd felment a szobájába. Nem sokkal később mentem utána, mármint csak majdnem utána, mert a saját szobámba mentem, felvenni valami normálisabb ruhát. Mikor végeztem odasétáltam a szobájához.
- Mehetünk? - nyitottam be hozzá.
- Persze, csak még megfésülködöm. - a hajkeféje volt a kezében és épp próbálta kifésülni, derékig érő, barna fürtjeit. Gondolkodás nélkül bementem, odaálltam mögé, elvettem a kezéből a kefét és finoman kifésültem a haját. - Köszönöm. - fordult felém, és adott egy puszit. Ezután odalépett az asztalához, Kinyitotta az egyik fiókot, kivett egy kis dobozkát. Pár percnyi kutakodás után kivett két hajgumit és egy csatot. A csatot letette az asztalra, a két hajgumit meg a csuklójára húzta, mint egy-egy karkötőt. Előre dobta a haját és elkezdte összefogni. Összekötötte copfba a feje búbján, majd felegyenesedett és elkezdte befonni. Mikor végzett begumizta a fonatot és a kezébe vette a virágos csatot. Már tűzte volna bele a hajába, mikor kivettem a kezéből és beletettem selymes, barna hajába. Mielőtt elindultunk volna kifelé én a kezemet nyújtottam, ő megfogta és kisétáltunk. A nappaliban láttam a srácok arcán a meglepettséget, de igazából nem érdekelt. Csak villantottam feléjük egy öntelt mosolyt és kisétáltunk a házból. Beültünk a kocsiba és csak ekkor gondolkodtam el azon, hogy vajon miért jár mindig sötét színekben. Persze én is feketében járok, de hogy ő, egy fiatal diáklány, akinek eddig a legnagyobb rendben volt a családja miért jár abban? Nem tudom. Lehet, rá kéne kérdeznem. Megérkeztünk az orvoshoz, bekísértem a rendelőbe, megvártuk, míg behívták, majd amíg bent volt én gondolkodtam. Az Opto Venia egy olyan banda, ahol fiatal, életerős lányok vannak. De mindannyian sötét cuccokban járnak. Jane-t megértem, nehéz dolga van a szüleivel. Nellyvel folyamatosan veszekednek, mindenért ő kap, ez is oké, hogy mindig sötétben jár, viszont állandóan mosolyog és életvidám. A többiekről nem tudom, miért ilyenek. Anna kijött, mutatta a hétre szóló igazolását.
- Kis lógósom. - mondtam mosolyogva, mikor beültünk a kocsiba. Hazaértünk, és felmentünk a szobájába. De amikor beértünk megpillantottuk Asht, amint a húga ágyán ül és az egyik könyvét lapozgatja. Én kimentem a szobából, és bekopogtam Jane-hez.
- Hogy van? - tette fel neki Jinxx a kérdést. Nem tudtam eldönteni, vajon tényleg érdekelte-e őt a húgom hogyléte, vagy csak udvariasságból kérdezte. Igen, Jinxx barátom meglehetősen udvarias tud lenni, ha összeszedi magát.
- Hát.... - úgy tűnt tétovázik. Csak nem rajtakapta a testvérét a húgommal? - Szerintem ahhoz képest jól, de az biztos, hogy én is kiíratom magam az orvossal. Nincs kedvem suliba menni. - vágta le magát közém és Jinxx közé a kanapéra. De ha azt akarja, elviszem orvoshoz, bár tanulnia kéne. De ha ezt akarja.
- Elvigyelek? - néztem rá kérdőn. Ő bólintott, majd felment a szobájába. Nem sokkal később mentem utána, mármint csak majdnem utána, mert a saját szobámba mentem, felvenni valami normálisabb ruhát. Mikor végeztem odasétáltam a szobájához.
- Mehetünk? - nyitottam be hozzá.
- Persze, csak még megfésülködöm. - a hajkeféje volt a kezében és épp próbálta kifésülni, derékig érő, barna fürtjeit. Gondolkodás nélkül bementem, odaálltam mögé, elvettem a kezéből a kefét és finoman kifésültem a haját. - Köszönöm. - fordult felém, és adott egy puszit. Ezután odalépett az asztalához, Kinyitotta az egyik fiókot, kivett egy kis dobozkát. Pár percnyi kutakodás után kivett két hajgumit és egy csatot. A csatot letette az asztalra, a két hajgumit meg a csuklójára húzta, mint egy-egy karkötőt. Előre dobta a haját és elkezdte összefogni. Összekötötte copfba a feje búbján, majd felegyenesedett és elkezdte befonni. Mikor végzett begumizta a fonatot és a kezébe vette a virágos csatot. Már tűzte volna bele a hajába, mikor kivettem a kezéből és beletettem selymes, barna hajába. Mielőtt elindultunk volna kifelé én a kezemet nyújtottam, ő megfogta és kisétáltunk. A nappaliban láttam a srácok arcán a meglepettséget, de igazából nem érdekelt. Csak villantottam feléjük egy öntelt mosolyt és kisétáltunk a házból. Beültünk a kocsiba és csak ekkor gondolkodtam el azon, hogy vajon miért jár mindig sötét színekben. Persze én is feketében járok, de hogy ő, egy fiatal diáklány, akinek eddig a legnagyobb rendben volt a családja miért jár abban? Nem tudom. Lehet, rá kéne kérdeznem. Megérkeztünk az orvoshoz, bekísértem a rendelőbe, megvártuk, míg behívták, majd amíg bent volt én gondolkodtam. Az Opto Venia egy olyan banda, ahol fiatal, életerős lányok vannak. De mindannyian sötét cuccokban járnak. Jane-t megértem, nehéz dolga van a szüleivel. Nellyvel folyamatosan veszekednek, mindenért ő kap, ez is oké, hogy mindig sötétben jár, viszont állandóan mosolyog és életvidám. A többiekről nem tudom, miért ilyenek. Anna kijött, mutatta a hétre szóló igazolását.
- Kis lógósom. - mondtam mosolyogva, mikor beültünk a kocsiba. Hazaértünk, és felmentünk a szobájába. De amikor beértünk megpillantottuk Asht, amint a húga ágyán ül és az egyik könyvét lapozgatja. Én kimentem a szobából, és bekopogtam Jane-hez.
*Rin*
Amikor benyitottuk a szobámba, megláttam a testvéremet az ágyamon. Andy megfordult és kiment én meg beléptem.
- Szia. Baj van? - ültem le mellé. Ő rám nézett, és becsukta a könyvet. Hogy melyik könyvem volt az, nem néztem, nem érdekelt, hogy melyiket vette le a polcról.
- Szia. Nincs semmi, csak gondoltam beszélgessünk. - válaszolt, miközben a könyvet visszatette a helyére.
- Biztos? - valamiért nem hittem neki. Visszaült mellém és a szemembe nézett. Valami furcsa volt a bátyám mélybarna szemében, talán zavarodottság, aggodalom?
- Aggódom. - mondta őszintén. - Érted és Jane-ért is. - itt szünetet tartott, vártam, de nem folytatta.
- Mi történt? - meresztettem rá hatalmas, csokoládébarna szemeimet.
- Beszélgettünk Jane-nel. És elmondott egy-két dolgot. Többek között azt, hogy téged a sulitok nagy része tisztel. De őt nem. Megkért, hogy ne mondjam el, de nem tudom magamban tartani, muszáj elmondanom neked, amit mondott. - na jó, elég! Mi az, hogy bántják őt a suliban?
- Csak azt ne mondd, hogy verik. - fakadtam ki. Ez nem lehet igaz! Mi az, hogy bántják? És nem szól? Na jó oké, le kéne nyugodnom, nem tehetek semmit, amíg nem szól. Muszáj hagynom. Ashley csak szomorúan bólintott. - Mindegy, én nem tehetek semmit, mert akkor nem csak rám haragudna, de rád is, mert elmondtad. Ha akarja elmondja, de én nem tudom megvédeni. - mondtam keserűen. Fájt, hogy egy ilyen súlyú dolgot titkolt előlem, de ő mindig is ilyen volt. Ahogy Nelly is titkolózik. Hogy mit nem mondott még el a bandának? Nem tudjuk, majd kiderül, ha eljön az ideje.
- Biztos nem tehetsz semmit? - nézett rám a testvérem szomorúan. Nem akartam kimondani, hogy nem, így csak lemondóan megráztam a fejem. - És te hogy vagy? - váltott témát.
- Elfogadhatóan. Andy elvitt az orvoshoz, kiírattam magam a hétre. Nincs kedvem suliba menni. - vázoltam a helyzetet.
- Mi az, hogy csak elfogadhatóan? - kezdett el csikizni a fiú. És hanyatt dőltem és úgy próbáltam leküzdeni magamról, de nem sikerült. Márt fájt a hasam a nevetésről, mikor kinyílt az ajtóm és Valaki belépett.
- Ne kínozd már! Zeng a szobám a nevetésétől. - jött oda röhögve Jane és mellénk ugrott, elkezdte csikizni a tesómat. Így sikerült felülkerekednem és én meg a lányt csikiztem.
- Héhé! Mi van itt? - jött Andy is.
- Csata! - kiáltottam, leugrottam az ágyról ás lelöktem Andyt a szőnyegemre. De ő kezdett csikizni engem és nem én őt. Ez nem fair! Nem tudom, meddig gyilkoltuk ott egymást, de egy idő után a nevetésünk elhalt. Andy megcsókolt, és nem érdekelt, hogy Ash és Jane ott vannak az ágyon. Elmerültem a fiú közelségében. Ebből az helyzetből az szakított ki, hogy a barátnőmék leestek az ágyról, pontosan mellénk.
- Jól vagytok? - néztem rájuk, de kitört belőlem a nevetés.
- Persze, semmi bajunk. - mondta Jane és már mind a négyen nevettünk. Még egy ideig elvoltunk ott négyen, aztán megkordult a gyomrom.
- Ti nem vagytok éhesek? - mondtam már megint nevetve.
- De, menjünk. - mondta Andy, a fiúk felálltak és felsegítettek minket is a földről. Lesétáltunk a konyhába, és benéztem a hűtőbe, de az teljesen üres volt, találtam benne két paradicsomot...
- Na jó, új terv. Szerintem kaja előtt menjünk vásárolni. - jelentettem ki. A többiek is belenéztek a hűtőbe és rájöttek, hogy üres.
- Oké akkor Jane öltözz megyünk vásárolni. - mondta a tesóm. Jane-nel felszaladtunk a szobáinkba. Én kibontottam a hajam, megfésülködtem, majd újra összefogtam.
- Rin ezt felejtsd el! Olyan ijesztő vagy így. - rontott be a szobámba Jane.
- De Jane! Össze akarom fogni a hajamat. - ellenkeztem. Végignéztem barátnőmön és meglepődtem... egy piros póló volt rajta egy kék farmerdzseki, kék farmer néhány bőrkarkötő és a nyakörve helyett egy dögcédulás nyaklánc.
- De ne fogd össze! - ellenkezett és elvette a hajgumimat. Utánakaptam, de elfutott. Ki a szobámból, le a lépcsőn de csak egy emeletet, és be az egyik szobába: Jinxx-ébe.
- Lányok baj van? - nézett ránk a srác, akit épp hegedülés közben zavartunk meg.
- Igen! Ellopta a hajgumimat, és így nem tudom összefogni a hajamat! - mondtam, miközben próbáltam elvenni a lánytól a kiegészítőt.
- Jane, Rin elég legyen! - amint Jinxx ezt kimondta Jane megállt én meg leültem a földre. - Jane miért nem akarod, hogy Anna összefogja a haját?
- Mert csak, mert neki fura az összefogott haj. Olyan ijesztő tud lenni ilyenkor. - mondta és kitört belőlem a nevetés.
- Jane én ijesztő? Hova gondolsz? - néztem rá hatalmas barna szemeimmel. Aztán csak úgy gondoltam egyet és pszichopata mosoly terült el az arcomon. - Erre gondolsz? - indultam meg felé és elkezdtem csikizni.
- Na lányok! Elég! - mondta határozottan Jinxx, engem felkapott és letett a szoba másik felébe. - Na jó, akkor Jane kérlek hagyd Rinnek, hogy összefogja a haját és Rin te meg ne legyél pszichopata. Az az én reszortom. - mikor befejezte a mondatot a szokásos pszichopata nézésével nézett rám. Ekkor bejöttek a bátyjaink.
- Rin, Jane elég a balhéból, induljunk már! - mondta a bátyám, majd bejöttek és kivonszoltak minket a szobából. Lementünk a nappaliba, onnan ki az udvarra a kocsihoz. Andy vezetett én elöl mellette hátul meg Ash és Jane. A kocsiban beszélgettünk, én összefogtam a hajamat, majd olyan húsz perc múlva, mikor végre megérkeztünk kiszálltunk a boltnál. Vettünk egy bevásárló kocsit, amit én toltam, és amibe Jane meg a bátyja beleugrott.
- Nehezek vagytok! - kiáltottam fel nevetve, mikor nem sikerült elindulni.
- Segítek. - állt oda mellém a testvérem és együtt toltuk a kocsit. Nevetve, beszélgetve mentünk be a boltba, ahol eléggé megnéztek minket, volt aki valamelyikőnket felismert és csodálattal, rajongással nézett ránk. Akadt olyan is, aki mosolygott azon, hogy a fiatalok bolondoznak, viszont olyan is volt (főleg az idősebb korosztályból, 60 év felett), aki megrovóan, figyelmeztetőn nézett ránk. Nem tetszett az idősebbeknek, hogy mi ott bolondozunk. Vettünk müzlit, tejet, kenyeret, tojást és mindent, ami reggelihez, ebédhez kell egy pár napra.
- Vegyünk kakaóport! - kezdett nyafogni Jane mikor indultunk volna a kassza felé.
- Minek az neked? - nézett rá értetlenül Ash.
- Mert kell és kész. - mondta gyerekesen a fekete hajú lány.
- Jó, oké veszünk, csak ne kezdj nyafogni. - adtam meg magam. Ashley kivételével mind elnevettük magunkat. Elindultunk a kakaópor felé és akkor jutott eszembe, hogy ha már ott vagyunk akkor kell tea és kávé is. A kocsi púpos lett, már mind a lábunkon álltunk és végre beálltunk a kasszához. Kipakoltunk, vettünk egy kupac szatyrot és azokba pakoltuk a kaját, meg a többi cuccot. Andy úgy döntött, hogy vesz nekem egy fekete pólót, egy egyszerű feketét, bárminemű minta nélkül. Végül sikerült fizetni, és kivittük a cuccokat a kocsihoz. Bepakoltunk és indultunk haza
- Jól vagytok? - néztem rájuk, de kitört belőlem a nevetés.
- Persze, semmi bajunk. - mondta Jane és már mind a négyen nevettünk. Még egy ideig elvoltunk ott négyen, aztán megkordult a gyomrom.
- Ti nem vagytok éhesek? - mondtam már megint nevetve.
- De, menjünk. - mondta Andy, a fiúk felálltak és felsegítettek minket is a földről. Lesétáltunk a konyhába, és benéztem a hűtőbe, de az teljesen üres volt, találtam benne két paradicsomot...
- Na jó, új terv. Szerintem kaja előtt menjünk vásárolni. - jelentettem ki. A többiek is belenéztek a hűtőbe és rájöttek, hogy üres.
- Oké akkor Jane öltözz megyünk vásárolni. - mondta a tesóm. Jane-nel felszaladtunk a szobáinkba. Én kibontottam a hajam, megfésülködtem, majd újra összefogtam.
- Rin ezt felejtsd el! Olyan ijesztő vagy így. - rontott be a szobámba Jane.
- De Jane! Össze akarom fogni a hajamat. - ellenkeztem. Végignéztem barátnőmön és meglepődtem... egy piros póló volt rajta egy kék farmerdzseki, kék farmer néhány bőrkarkötő és a nyakörve helyett egy dögcédulás nyaklánc.
- De ne fogd össze! - ellenkezett és elvette a hajgumimat. Utánakaptam, de elfutott. Ki a szobámból, le a lépcsőn de csak egy emeletet, és be az egyik szobába: Jinxx-ébe.
- Lányok baj van? - nézett ránk a srác, akit épp hegedülés közben zavartunk meg.
- Igen! Ellopta a hajgumimat, és így nem tudom összefogni a hajamat! - mondtam, miközben próbáltam elvenni a lánytól a kiegészítőt.
- Jane, Rin elég legyen! - amint Jinxx ezt kimondta Jane megállt én meg leültem a földre. - Jane miért nem akarod, hogy Anna összefogja a haját?
- Mert csak, mert neki fura az összefogott haj. Olyan ijesztő tud lenni ilyenkor. - mondta és kitört belőlem a nevetés.
- Jane én ijesztő? Hova gondolsz? - néztem rá hatalmas barna szemeimmel. Aztán csak úgy gondoltam egyet és pszichopata mosoly terült el az arcomon. - Erre gondolsz? - indultam meg felé és elkezdtem csikizni.
- Na lányok! Elég! - mondta határozottan Jinxx, engem felkapott és letett a szoba másik felébe. - Na jó, akkor Jane kérlek hagyd Rinnek, hogy összefogja a haját és Rin te meg ne legyél pszichopata. Az az én reszortom. - mikor befejezte a mondatot a szokásos pszichopata nézésével nézett rám. Ekkor bejöttek a bátyjaink.
- Rin, Jane elég a balhéból, induljunk már! - mondta a bátyám, majd bejöttek és kivonszoltak minket a szobából. Lementünk a nappaliba, onnan ki az udvarra a kocsihoz. Andy vezetett én elöl mellette hátul meg Ash és Jane. A kocsiban beszélgettünk, én összefogtam a hajamat, majd olyan húsz perc múlva, mikor végre megérkeztünk kiszálltunk a boltnál. Vettünk egy bevásárló kocsit, amit én toltam, és amibe Jane meg a bátyja beleugrott.
- Nehezek vagytok! - kiáltottam fel nevetve, mikor nem sikerült elindulni.
- Segítek. - állt oda mellém a testvérem és együtt toltuk a kocsit. Nevetve, beszélgetve mentünk be a boltba, ahol eléggé megnéztek minket, volt aki valamelyikőnket felismert és csodálattal, rajongással nézett ránk. Akadt olyan is, aki mosolygott azon, hogy a fiatalok bolondoznak, viszont olyan is volt (főleg az idősebb korosztályból, 60 év felett), aki megrovóan, figyelmeztetőn nézett ránk. Nem tetszett az idősebbeknek, hogy mi ott bolondozunk. Vettünk müzlit, tejet, kenyeret, tojást és mindent, ami reggelihez, ebédhez kell egy pár napra.
- Vegyünk kakaóport! - kezdett nyafogni Jane mikor indultunk volna a kassza felé.
- Minek az neked? - nézett rá értetlenül Ash.
- Mert kell és kész. - mondta gyerekesen a fekete hajú lány.
- Jó, oké veszünk, csak ne kezdj nyafogni. - adtam meg magam. Ashley kivételével mind elnevettük magunkat. Elindultunk a kakaópor felé és akkor jutott eszembe, hogy ha már ott vagyunk akkor kell tea és kávé is. A kocsi púpos lett, már mind a lábunkon álltunk és végre beálltunk a kasszához. Kipakoltunk, vettünk egy kupac szatyrot és azokba pakoltuk a kaját, meg a többi cuccot. Andy úgy döntött, hogy vesz nekem egy fekete pólót, egy egyszerű feketét, bárminemű minta nélkül. Végül sikerült fizetni, és kivittük a cuccokat a kocsihoz. Bepakoltunk és indultunk haza
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése